A közlekedés hatékonyságának és biztonságos működésének növelésén, a mindennapi mobilitás optimalizálásán dolgoznak azok a tudósok és fejlesztők, akik a világon első alkalommal Magyarországon, a Bosch Budapesti Innovációs Kampuszon megszervezett kognitív mobilitásról szóló szimpóziumon találkoznak október 12-13-án. Olyan, a jövő mindennapjait meghatározó kérdésekre keresik a választ több tudományterületet átfogva, hogy példaként miként teheti még biztonságosabbá a közlekedést a gépi – kamerákon, szenzorokon, lézeren alapuló – érzékelés, hogyan javíthatja az emberi észlelést, miként gyorsíthatja vagy teheti megfizethetőbbé a mobilitást a hétköznapokban, csökkentve példaként a közlekedési dugókat, ezzel hozzájárulva az élhetőbb környezethez a jövő városaiban.
„A magyarországi Boschnál többezer mérnök kutatja elkötelezetten a jövő járműipari modern műszaki megoldásait, hogy a korszerű autókba beépülő fejlesztéseink segítsék mindennapi életünket. A kognitív mobiltás egy most formálódó tudományterület, amely összekapcsolja a közlekedéssel munkálkodó fejlesztéseket, a társadalom javára fordítja az abban rejlő szinergiát” – mondta Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.
A gépi észlelés teheti biztonságosabbá és hatékonyabbá a közlekedést
„A gépi észlelés hatékonyabbá és biztonságosabbá teheti a közlekedést, mivelhogy az emberi figyelmetlenség a legnagyobb bizonytalansági tényező. A technológiai fejlődés napjainkban jutott el arra a szintre, hogy a járműipari és a mesterséges intelligencián alapuló fejlesztéseket a társadalomtudományok kognitív megközelítésével összekapcsolva egységes rendszerként lehessen használni a társadalom javára” – mondta Zöldy Máté, a Budapesti Műszaki Egyetem Továbbfejlesztett Járműtechnológiák Kompetencia Center vezetője, a szimpózium elnöke.
Kommunikáló közlekedési csomópontok, a motoros testtartását figyelő szenzorok
A kognitív mobilitás átfogó megközelítését jól példázzák azok a fejlesztések, amelyek célja az nagy tudású, kommunikáló és hálózatba kapcsolt közlekedési csomópontok kiépítése. Egy ilyen rendszer nemcsak a járművek, hanem a gyalogosok, kerékpárosok mozgását, szándékát is figyeli, mindemellett úgy szabályozza a pillanatnyi forgalmat, hogy a lehető legkisebb legyen a torlódás. A rendszer képes jelzést küldeni a járműveknek, hogy milyen sebességgel közelítsék meg a csomópontot azért, hogy ne kelljen megállniuk. Hosszabb időtávon ugyanakkor akár utasíthatja is az önvezető járműveket a lassításra, mindezt a kamerák, szenzorok, lézeres érzékelők alkotta információk feldolgozásával, mesterséges intelligenciával.
Egy másik kutatás a motorosok biztonságát szolgálja. A motoros testtartásából levezet kiszámítható szándékára, példaként előzési vagy kanyarodási manőverére. A vizsgálatok esetén összegyűjtött és kiértékelt adatok a gépi tanulást támogatják, hogy a járművekhez fejlesztett vezetéstámogató rendszerek minél hamarabb érzékeljék nem messze haladó motoros szándékát és nagyobb eséllyel kerüljenek el egy balesetet.
A világon elsőként Budapesten
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, sőt még a magyarországi Bosch csoport szervezésében, az internacionális Villamos- és Elektronikai Mérnökök Intézetének (IEEE) segítségével megszervezett első IEEE Internacionális Kognitív Mobilitás Szimpózium több mint harminc előadása magyar és határon túli egyetemek, kutatóközpontok, fejlesztőcégek legfrissebb vizsgálatait, mitöbb eredményeit szemlélteti. A találkozó színtere a 2022. szeptember 8-án átadott Bosch Budapest Innovációs Kampusz.